A r�szecsk�k - melyek m�retei 5-t�l 50 millim�teres �tm�r�ig terjednek - a Szovjet �ra m�holdjaib�l sz�rmaznak, �s most �sszes�r�s�dtek egy a F�ld felsz�n�t�l 900 kil�m�ter magass�gban l�v� p�ly�ra.Ezen a magass�gon a t�v�rz�kel� �s a kommunik�ci�s m�holdak tal�lhat�k. Az �rsikl�, ami j�val sebezhet�bb a gyorsan mozg� r�szecsk�k sz�m�ra, ennek a magass�gnak kevesebb mint a fel�n szokott rep�lni, azonban az id� m�l�s�val a r�szecsk�k veszteni fognak magass�gukb�l. Az Egyes�lt �llamok Nemzeti Kutat�si Tan�cs�nak egy 1997-es jelent�se figyelmeztet, hogy egy elk�borolt r�szecske - legyen az ak�r csak n�h�ny millim�ter �tm�r�j� - k�pes lyukat �tni az �rsikl� sz�rny�nak bevezet� �l�n, ami hasonl� katasztr�f�hoz vezethet, mint ami tavaly a Columbi�val t�rt�nt."Tudom�sunk szerint m�g nem vesztett�nk el egyetlen �rhaj�t sem a kering� hullad�knak k�sz�nhet�en" - mondta Nicholas Johnson, a NASA Johnson �rk�zpontj�nak tud�sa, az �rhullad�k program vezet�je."Ha 900 kilom�ter magass�gban tev�kenyked�nk, akkor jelent�sen emelkedik a kock�zat, azonban annak m�rt�ke jelenleg m�g mindig nem elfogadhatatlan nagys�g�."A felgy�lemlett, emberi tev�kenys�gb�l keletkezett �rhullad�k nagy r�sz��rt a m�holdellenes-fegyver teszteket �s a felrobban� gyors�t� rak�t�kat okolj�k, azonban a f�mg�mb�k is jelent�s r�sz�t k�pzik ennek az �rt�knek. A radarok k�zel 11.000 10 centis �tm�r�n�l nagyobb objektumot �szleltek, azonban a vesz�lyes kateg�ri�ba kell sz�m�tani a t�bb mint 100.000, 1 �s 10 centis �tm�r� k�z�tti �tm�r�j� hullad�kdarabot is. Ehhez Paula Krisko a Lockheed Martin �rrep�l�si c�g kutat�ja tov�bbi 60.000-es darab, 1 centim�tern�l kisebb �tm�r�j� �s 900 kilom�teren kering� f�mr�szecsk�t becs�l.Az �rben sz�tsz�r�dott f�mr�szecsk�k a f�ldi nukle�ris szennyez�s kik�sz�b�l�s�re tett er�fesz�t�sek k�vetkezm�nyei. Az �rverseny kezdeti �veiben mind Amerika, mind a Szovjetuni� kompakt reaktorokat fejlesztett ki m�holdjaik f�ldk�r�li p�ly�n t�rt�n� energiaell�t�s�hoz. Az amerikaiak 1965-ben l�tt�k fel az els� ilyen er�forr�ssal felszerelt m�holdat, majd 1967 �s 1988 k�z�tt a szovjetek 31 RORSAT-ot (Radar Ocean Reconnaissance Satellite) �ll�tottak p�ly�ra, ami a tengeri mozg�sokat k�s�rte figyelemmel 300 kilom�teres magass�gb�l. �let�k v�g�n ezeket a m�holdakat 900 kilom�teren parkol�p�ly�ra helyezt�k, azonban 1978-ban a Kozmosz 954-nek nem siker�lt a man�ver �s radioakt�v hullad�kkal ter�tette be Kanad�t, amikor az �j p�lya helyett visszat�rt a l�gk�rbe.Hogy ez t�bb� ne ism�tl�dhessen meg, a szovjet m�rn�k�k a k�s�bbi m�holdakat �gy alak�tott�k ki, hogy lehet�v� v�lhasson a reaktor kil�k�se. Az eredeti elv szerint erre akkor ker�lt volna sor, amikor a m�hold el�ri parkol�p�ly�j�t, azonban v�szhelyzetekben ezt alacsony p�ly�n is v�gre lehetett hajtani. A kil�k�si folyamat 16 esetben felszak�totta azokat a cs�veket, melyek foly�kony n�trium-potasszium �tv�zetet sz�ll�tottak, ami a reaktor h�t�s�t szolg�lta. Ez az �tv�zet -12 Celsius fokon megfagy. A gondok elosz�r 1990-ben jelentkeztek, amikor a NASA LDEF haj�ja n�trium-potassium szennyez�d�ssel t�rt vissza a F�ldre. Krisko modellje szerint a h�toanyag �sszt�mege 164 kilogrammra tehet�, ami 116.000 r�szecsk�re bomolhatott sz�t.A l�gellen�ll�s m�g 900 kil�m�teres magass�gban is hat�ssal van a par�nyi r�szecsk�kre. Carsten Wiedermann, a braunschweigi Muszaki Egyetem kutat�ja szerint a legt�bb 5 millim�tern�l kisebb �tm�r�j� r�szecske m�r lehullott a l�gk�rbe, m�g a nagyobbak fokozatosan alacsonyabb p�ly�kra sziv�rognak �t �s egy id� m�lva szint�n el�gnek az atmoszf�r�ban, ez azonban el�g hossz� folyamat lesz.