Az Eur�pai �rhivatalnak v�gre siker�lt bizony�t�kot tal�lni arra a haj�s mendemond�knak tartott k�tes jelens�gre, mely szerint t�zemeletes h�z magass�g� hull�mok t�rnek el� a semmib�l, gyakran a haj�k veszt�t okozva. A matr�zok gyakorta emlegetik ezeket az �ri�shull�mokat, mindeddig azonban senki sem hitt nekik igaz�n.A t�rt�neteket tesztelni k�v�n� MaxWave projekt r�szek�nt k�t ESA m�hold p�szt�zta az �ce�nokat. H�rom h�t alatt 10 olyan �ri�shull�mot �szleltek, melyek magass�ga meghaladta a 25 m�tert. Az elm�lt k�t �vtized sor�n t�bb mint 200 szuper-sz�ll�t�, azaz 200 m�tern�l hosszabb teherhaj� t�nt el a vizeken. A szemtanuk szerint sokuk veszt�t magas �s heves v�zfalak okozt�k, melyek az am�gy nyugodt tengerb�l t�madtak fel. Mindazon�ltal a hull�mtornyokr�l sz�l� t�rt�neteket �veken �t a fant�zia sz�lem�ny�nek tartott�k, �s sok tengertud�s ragaszkodik azokhoz a statisztikai modellekhez, melyek szerint ilyen jelens�gek csup�n ezer�vente k�vetkeznek be. "�tlagban hetente k�t nagy haj� s�llyed el" - mondta Wolfgang Rosenthal, a n�met GKSS Kutat� K�zpont munkat�rsa. "Az okokat azonban soha nem tanulm�nyozt�k olyan r�szletess�ggel, mint egy l�gi katasztr�fa eset�ben, egyszer�en csak a 'rossz id�' sz�ml�j�ra �rj�k."Egy 11 eur�pai szervezetet t�m�r�t� konzorcium 2000 december�ben a jelens�gek bizony�t�s�t, vagy �ppen a mendemond�k eloszlat�s�t c�lozva megalap�totta a MaxWave projektet. A projekt r�szek�nt az ESA k�t m�holdj�t, az ERS-1-et �s az ERS-2-t �ll�totta r� a feladatra. A m�holdak radarjai 10x5 kilom�teres ter�leteket fot�ztak, melyekb�l 2001-ben k�zel 30 000 k�sz�lt egy h�romhetes id�szak alatt. A hatalmas mennyis�g� adat alapos �ttanulm�nyoz�sa �s matematikai elemz�se hossz� id�t vett ig�nybe.Az eredm�nyekr�l, a 10 k�zel 30 m�ter magas hull�mr�l a h�ten sz�molt be az ESA. "Ezek a furcsa �ri�shull�mok sokkal nagyobb sz�mban l�teznek, mint azt b�rki is gondolta volna" - mondta Dr. Rosenthal.A sors ir�ni�ja, hogy a MaxWave kutat�s id�tartama alatt k�t utassz�ll�t� haj� is tal�lkozott ezekkel a hull�mokkal. A Bremen �s a Caledonian Star h�dj�nak ablakait 30 m�teres hull�mok z�zt�k be az Atlanti-�ce�n d�li r�sz�n. A Bremem a tal�lkoz�s ut�n k�t �r�n kereszt�l sodr�dott navig�ci� �s meghajt�s n�lk�l. Most hogy l�t�kh�z m�r nem f�r k�ts�g, ideje lenne jobban megismerni ezeket az "�ton�ll�kat". A kutat�s k�vetkez� szakasz�ban a WaveAtlasz projekt k�t�vnyi m�holdas adatokb�l megpr�b�lja vil�gszerte felt�rk�pezni a jelens�gek el�fordul�si hely�t. A v�gs� c�l megtudni hogyan j�nnek l�tre ezek a furcsa jelens�gek �s melyek a legvesz�lyesebb ter�letek.