740.000 �vre visszany�l� glob�lis �ghajlati s�m�kat fedett fel a D�li-sarkon f�rt h�rom kilom�ter hossz� j�gmag, sz�mol be a Nature magazin.

Bubor�kok a j�gben

A j�g elemz�se bebizony�tja, hogy bolyg�nk ez id� alatt nyolc j�gkorszakon esett �t, melyeket el�g r�vid meleg id�szakok szak�tottak meg, olyanok, mint amit ma is �lvezhet�nk. Ha ez a s�ma a j�v�re n�zve is igaz, akkor a k�vetkez� j�gkorszak 15.000 �v m�lva k�vetkezik be. Az adatok seg�thetnek megj�solni az �vegh�z g�zok hat�sait az �ghajlatra, a j�gmagban foglyul ejtett g�zok el�zetes tesztjei azt mutatj�k, hogy a sz�ndioxid szint magasabb, mint az elm�lt 440.000 �vben. Senki sem tudja igaz�n, hogy ez hogyan fogja befoly�solni �ghajlatunkat, azonban a kutat�k rem�lik, a m�lt ingadoz�sainak r�szletes felt�rk�pez�se jobb elm�letekhez fog vezetni.A t�z orsz�g tud�saib�l �ll� csapat az elm�lt �vtized nagy r�sz�t azzal t�lt�tte, hogy kinyerj�k a gigantikus j�gt�mb�t az Antarktisz keleti fenns�kj�n tal�lhat� Dome C k�rzet�b�l. Az Epica (European Project for Ice Coring on Antarctica) c�lja m�ltunk �ghajlati titkainak megfejt�se, �s ez�ltal jobb betekint�st ny�jtani abba, ami a j�v�ben r�nk v�rhat. Nem ez az els� j�gmag projekt, azonban ez tekint vissza a legmesszebbre az id�ben. A Dome C 800.000 �vnyi h�es�st tartalmaz, lehet�v� t�ve az Epica sz�m�ra hogy k�tszer olyan hossz� �ghajlati "feljegyz�shez" juthasson hozz�, mint a legk�zelebbi j�gmag riv�lisait�l.

 
"�gy v�lj�k ez a projekt val�ban megv�ltoztatja az �ghajlatr�l kialakult szeml�letm�dunkat" - nyilatkozott az elemz�s t�rszerz�je, Eric W. Wolff, a Brit Antarktisz Fel�gyelet kutat�ja. A j�gmag minden egyes szelete egy-egy t�rt�netet reg�l el arr�l a t�voli vil�gr�l, amib�l sz�rmazik. P�ld�ul a tud�sok ki tudj�k sz�m�tani az �ghajlat milyens�g�t a hidrog�n atomok k�l�nb�z� t�pusainak, vagy izot�pjainak ar�nyaib�l. A deut�rium a hidrog�n egy rendk�v�l neh�z izot�pja, ha egy j�gmint�ban sok van bel�le, az arra utal, hogy a h�m�rs�klet melegebb volt, illetve ha kev�s, akkor ford�tva.A m�sik fontos dolog, amit a tud�sok ki tudnak "olvasni" a j�gb�l az a l�gk�ri g�zok ar�nylagos koncentr�ci�ja. Ezeket az adatokat a magot pettyez� apr� bubor�kokb�l szerzik meg, melyekben par�nyi tart�s�tott leveg� rejt�zik. "Ez a csod�latos a j�gmagokban" - mondta Jerry F. McManus, az amerikai Woods Hole �ce�nkutat� Int�zet professzora. "Az a leveg� h�romnegyed milli� �ves �s m�g mindig ott pihen ezekben a bubor�kokban, eg�szen elk�peszt�."Az Epica folyamatosan elemzi a j�gmag l�gk�ri g�zait, azonban az el�zetes eredm�nyek arra utalnak, hogy a jelenlegi CO2 szint rendk�v�l magask. "Soha nem volt tapasztalhat� olyan m�rt�k� �vegh�z g�z felgy�leml�s, mint napjainkban" - mondta Dr. Wolff.

Az elm�lt 800.000 �vben a F�ld �sszess�g�ben egy el�g hideg hely volt. A meleg turnusok minden 100.000 �vben �rkeztek �s �ltal�ban r�vid �let�ek voltak. Az elm�lt 400.000 �vben a meleg id�szakok k�r�lbel�l 10.000 �vig tartottak, melyeknek �ghajlata a maihoz hasonl� volt. Kor�bban h�v�sebbek voltak ezek az id�szakok �s valamivel tov�bb is tartottak. Nagyj�b�l 10.000 �ve vagyunk az enyhe peri�dusban, �gy elvileg, a s�ma alapj�n egy j�gkorszak fel� tartan�nk, azonban m�gsem ez a helyzet.Az Epica csapat megjegyzi, a 400.000 �vvel ezel�tti meleg turnus nagyon hasonl�tott a mostanihoz, mivel a F�ld p�ly�j�nak alakja ugyanaz volt, mint most. Akkor ez a kellemes id�szak 28.000 �vig tartott, �gy val�sz�n�leg a mostani sem lesz sokkal r�videbb. "Nem fenyeget a k�vetkez� j�gkorszak, mit�bb az �vegh�z felmeleged�s m�g val�sz�n�tlenebb� teszi az el�rkezt�t, azzal szemben, amit a Holnaput�n c�m� film j�sol" - mondta Dr. Wolff.

Az Epica tud�sai rem�lik, amint teljesen kielemzik a j�gmagban elt�rol�dott l�gk�ri g�zokat, j�val m�lyebb tud�sanyag fog a rendelkez�s�kre �llni az �ghajlati �sszef�gg�sekr�l. Az �vegh�z g�zok a m�lt glob�lis h�m�rs�kletre gyakorolt hat�s�nak megismer�s�vel a tud�sok k�pesek lehetnek megj�solni az emberis�g lelkes sz�ndioxid ok�d�s�nak k�vetkezm�nyeit. "Hatalmas vit�k zajlanak arr�l, hogy vajon az ember v�ltoztatta-e meg az �ghajlatot" - tette hozz� McManus professzor. "Ahhoz azonban nem f�r k�ts�g, hogy az ember megv�ltoztatta a l�gk�rt, az �vegh�z g�zok megn�vekedett szintje geol�giailag hihetetlen."