Atlantisz l�that� a m�holdfelv�teleken?

  2004.06.08. 23:23

Egy tud�s �gy v�li megtal�lta az elveszett v�ros, Atlantisz maradv�nyait. D�l-Spanyolorsz�gr�l k�sz�lt m�holdfelv�teleken olyan jegyek figyelhet�k meg, melyek egyezni l�tszanak a g�r�g tud�s, Plat�n mes�s ut�pi�j�ban le�rtakkal.Dr. Rainer Kuehne, a n�met Wuppertal Egyetem munkat�rsa szerint Atlantisz "szigete" egyszer�en arra a ter�letre utal, amit Spanyolorsz�g d�li partjain�l egy �rv�z i.e. 800 �s 500 k�z�tt elpuszt�tott. A Cadiz v�ros�hoz k�zel es� Marisma de Hinojos n�ven ismert s�s mocsaras ter�letr�l k�sz�lt m�holdfelv�teleken k�t t�glalap alak� szerkezet figyelhet� meg az iszapban, valamint koncentrikus k�r�k r�szei, melyek egykor k�r�l �lelhett�k azokat.


A kutat�k szerint Plat�n leir�s�hoz hasonl�an koncentrikus k�r�k l�that�k a k�peken
"Plat�n egy �si g�r�g m�rt�kegys�gben sz�m�tott 925 m�ternek megfelel� �tm�r�j� szigetr�l �rt, amit t�bb k�ralak� �p�tm�ny �vezett - koncentrikus k�r�k - egyesek sz�razf�ldb�l, m�g m�sok v�zb�l �lltak. A felv�teleken olyan k�r�k l�that�k, mint amir�l Plat�n reg�lt" - nyilatkozott Dr. Kuehne a BBC Newsnak. A tud�s szerint a t�glalap alak� jegyek egy, a tenger isten�nek, Poszeidonnak emelt "ez�st" templom, illetve egy "arany" templom maradv�nyai lehetnek, ez ut�bbit Kleit� �s Poszeidon tisztelet�re szenteltek - melyeket Plat�n Kriti�sz dial�gusa le�r.A "sziget" �s a k�r�k m�retei a felv�telek alapj�n valamivel nagyobbak, mint a Plat�n �ltal le�rtak, amire Dr. Kuehne szerint k�t lehets�ges magyar�zat van. Az els� szerint Plat�n egyszer�en al�becs�lte Atlantisz m�reteit, a m�sodik szerint a g�r�g tud�s �ltal haszn�lt m�rt�kegys�g akkoriban 20%-kal kisebb lehetett. Amennyiben az ut�bbi a helyt�ll�, akkor az egyik t�glalap alak� szerkezet szinte teljesen megegyezik a Plat�n �ltal a Poszeidon templomra megadott dimenzi�kkal. A jellemvon�sokat eredetileg Werner Wickbold, egy Atlantisz rajong� vette �szre, aki sz�mtalan f�nyk�pet tanulm�nyozott m�r �t a Plat�n �ltal le�rt v�ros jelei ut�n kutatva. "Ez az egyetlen hely, ami egyez�st mutat a le�r�ssal" - mondta, hozz�t�ve, hogy a g�r�g�ket val�sz�n�leg megzavarhatta az az egyiptomi sz� Atlantisz t�rt�net�nek �tv�tel�ben, ami egyben partvonalat �s szigetet is jelent.


A felv�telen k�t templom maradv�nya lenne?
"Sok gond van az �rtelmez�sekkel. Az emberek l�tnak valamit, �s szinte mindenki m�st magyar�z bele" - komment�lta a k�t "templomot" megjelen�t� m�holdfelv�telt Tony Wilkinson, brit r�g�sz, a t�voli �szlel�sek szak�rt�je. "Sz�ks�g�nk lenne egy id�pont meghat�roz�sra, k�l�nben csak morfol�gi�val foglalkozunk, mindazon�ltal a jegyek �rdekesek."

A rekonstru�lt v�ros

Atlantisz t�rt�nete �vsz�zadok �ta foglalkoztatja a tud�sok k�pzelet�t. A mitikus f�ld legkor�bbi feljegyz�sei Plat�n dial�gusaiban, a Kriti�sz �s Timaioszban jelentek meg. T�rt�nete a mes�s gazdags�g, fejlett civiliz�ci� �s term�szeti sz�ps�gek f�ldj�r�l rengeteg kalandort �szt�nz�tt a keres�s�re. Az egyik legfrissebb elm�let szerint Atlantisz megegyezik a Spartel szigettel, egy iszapz�tonnyal Gibralt�r f�ldnyelv�n, ami 11.000 �vvel ezel�tt s�llyedt el. Plat�n le�r�sa szerint Atlantisz rendelkezett egy "s�ks�ggal". Dr. Kuehne szerint ez lehet az a s�ks�g, ami ma Spanyolorsz�g d�li partjait�l eg�szen Sevill�ig ny�lik. A g�r�g tud�s �ltal le�rt magas hegyek elvileg a Sierra Morena �s a Sierra Nevada lehetn�nek."Plat�n megeml�ti, hogy Atlantisz r�zben �s m�s f�mekben gazdag v�ros volt. Sierra Morena b�ny�i b�velkednek a r�zben" - magyar�zta Dr. Kuehne. A tud�s megjegyezte, hogy a Plat�n �ltal le�rt harcok az atlantisziak �s a F�ldk�zi-tenger keleti vid�keinek lak�i k�z�tt nagyban eml�keztetnek a tengeri emberekk�nt ismert rejt�lyes fosztogat�k �ltal Egyiptomra �s Ciprusra i.e. 12. sz�zadban m�rt t�mad�sokra. Ez az id�vonal Atlantisz v�ros�t �s t�rsadalm�t azonos�thatja a vaskori Tartessos kult�r�val, vagy egy m�sik, ismeretlen bronzkori civiliz�ci�val.Dr. Kuehne elmondta, rem�li siker�lt felkeltenie a r�g�szek figyelm�t, hogy felt�rj�k a helysz�nt, ami azonban nem lesz k�nny�, mivel a "templomok" egy spanyol nemzeti park ter�let�n fekszenek.