Kisebb sz�besz�d alakult ki az Interneten, miszerint egy hatalmas �s hal�los aszteroid�nak 63% es�lye van, hogy id�n �sszel �ssze�tk�zz�n bolyg�nkkal. A SPACE.com ut�na j�rt a dolognak.A csillag�szok nem tudnak semmi ilyen fenyeget� vesz�lyr�l, a h�resztel�sek mindazon�ltal egy val�s esem�nyen alapulnak. 2004. szeptember 29-�n egy kisebb v�ros m�ret� aszteroida eddigi legkisebb t�vols�g� F�ld melletti elhalad�s�nak lehet�nk ak�r szemtan�i is. A Toutatis aszteroida sokkal ink�bb k�l�n�s, mintsem vesz�lyes objektum. A tud�sok m�r j�l ismerik, a kor�bbi elhalad�sok alkalm�val t�bbsz�r is radar letapogat�st v�geztek rajta, hogy furcsa alakj�t �s mozg�s�t sz�m�t�g�ppel modellezhess�k. A Toutatis k�r�lbel�l 4,6 kilom�ter hossz� �s 2,4 kilom�ter sz�les, �s valahogy �gy n�z ki, mint egy esetlen�l d�l�ng�l� s�lyz�. Szokatlan forg�sa a felsz�n�n lehetetlenn� teszi a norm�lis napszakok kialakul�s�t. A tud�sok nem tudj�k megmagyar�zni sem a form�j�t, sem a forg�s�t, ez�rt m�r nagyon v�rj�k a szeptemberi k�zeli elhalad�st, hogy t�bbet tudjanak meg az objektumr�l, amit akkor ak�r az amat�r �gbolt k�mlel�k is felfedezhetnek a horizonton. A Toutatis p�ly�ja nagyobb pontoss�ggal hat�rozhat� meg mint b�rmelyik a F�ld p�ly�j�t keresztez� m�s nagy aszteroid��. A Toutatis n�gy�ves Nap k�r�li utaz�si tartom�nya a F�ld �tvonal�t�l eg�szen a Mars �s a Jupiter k�z�tt h�z�d� f� aszteroida �vig terjed. Id�n �sszel n�gy F�ld-Hold t�vols�gon bel�lre ker�l, ami kozmikus m�rt�kkel m�rve k�zelinek mondhat� egy olyan objektum eset�ben, ami glob�lis puszt�t�st okozhat. A NASA tud�sainak sz�m�t�sai alapj�n a Toutatis 1353. �ta nem ker�lt ilyen k�zel a F�ldh�z �s 2562-ig nem is lesz �jabb ilyen alkalom. Nincs m�sik ilyen nagy ismert aszteroida ami ennyire megk�zel�tette volna bolyg�nkat, b�r az �rszikl�k pontos nyomon k�vet�se el�g �j kelet� technika, mely sok esetben hagy n�mi k�v�nni val�t maga ut�n.Sz�mtalan kisebb objektum haladt m�r el enn�l j�val kisebb t�vols�gban is mellett�nk, voltak olyanok is melyek j�val a Hold p�ly�j�n bel�l suhantak el. Nagyon val�sz�n�, hogy Toutatis kaliber� aszteroid�k is ker�ltek m�r ilyen k�zels�gbe, azonban azokban a korokban m�g nem p�szt�zt�k olyan r�szletess�ggel az �gboltot, mint napjainkban. A Toutatis hivatalosan a 4179-es sz�mot viseli, 1989-ben fedezte fel egy francia csillag�sz. "Az aszteroid�k �s a bolyg�k d�nt� t�bbs�ge egyetlen tengely k�r�l forog, mint egy t�k�letes spir�lban elhaj�tott r�gbilabda" - magyar�zta Scott Hudson, a Washington �llami Egyetem tud�sa. "A Toutatis azonban �gy d�l�ng�l, mintha egy elhib�zott passzb�l indult volna ki." A szokatlan mozg�s eredm�nye, hogy az aszteroid�n nem l�teznek az �gitesteken megszokott nappalok �s �jszak�k. Egy stabil �szaki sarkpont helyett a Toutatis forg�stengelye k�t elk�l�n�l� 5,4 �s 7,3 f�ldi napos ciklus k�z�tt v�ndorol. Az aszteroid�r�l n�zett csillagok "kereszt�l-kasul szelik az �gboltot, soha nem j�rj�k be ugyanazt az �tvonalat k�tszer", tette hozz� Hudson.Az ismert F�ld-k�zeli aszteroid�k csal�dj�ban egyetlen a Toutatisszal alakban vagy forg�sban hasonl�s�got mutat� tag sincs. A kutat�k szerint a k�l�n�s objektum a Hold�hoz hasonl� felsz�nnel rendelkezik. Szeptember 29-�n azonban az amat�r csillag�szok is megn�zhetik a Toutatist, amennyiben tudj�k hol kell keresni. Az aszteroida nem lesz szabad szemmel l�that�, azonban egy hagyom�nyos l�tcs� m�r elegend� a felfedez�s�hez, ha az �gbolt tiszta �s a v�ros f�nyeit�l t�vol pr�b�lkozunk az �szlel�ssel, �ll�tja Alan Harris a boulderi �rtudom�nyi Int�zet munkat�rsa. "Mindazon�ltal, ahhoz hogy t�nylegesen l�ssunk is valamit az objektumb�l, nem �rt egy kisebb csillag�szt�vcs�, amivel megfigyelhet� a Toutatis lass� mozg�sa a h�tt�rben l�that� csillagokhoz k�pest" - teszi hozz� Harris. Az aszteroida - hasonl�an egy csillaghoz - kis f�nypontk�nt jelenik meg, �s ahhoz mindenk�ppen messze lesz, hogy felsz�ni r�szleteket figyelhess�nk meg.