T�bb sz�z �vvel kor�bbra vezetik vissza a modern maja kult�ra elterjed�s�t azok a hatalmas k�gy�fog� isteneket �br�zol� maszkok, melyeket Guatemal�ban tal�ltak.Az i.e. 150 k�rny�k�r�l sz�rmaz� maszkokat Cival �si v�ros�b�l �st�k ki.A helysz�nt a kincsvad�szok m�r megrong�lt�k, miel�tt a r�g�szek nekikezdhettek volna az �sat�soknak, azonban a tolvajok nem vittek el mindent �s egyes m�eml�keket �szre sem vettek. Francisco Estrada-Belli, a Tenessee-beli Vanderbilt Egyetem r�g�sze tal�lta meg az els� maszkot, amikor a fosztogat�k alag�tj�ban egy reped�shez �rt �s egy furcsa k�gy�szer� alakra lett figyelmes. A maszk ikertestv�r�t �prilisban tal�lt�k meg, arc�n L alak� szemmel �s n�gyzet alak� sz�jjal, melyben egy p�r k�gy� m�regfogra eml�keztet� ny�lv�ny l�that�.Mindk�t faragott maszk �tsz�r h�rom m�teres. A szemeket d�sz�t� h�velyek arra utalnak, hogy a maszkok a maja kukorica istent szimboliz�lj�k. A k�t maszk, melyek a maguk nem�ben a leg�sibb szobrok, egy l�pcs�t szeg�lyeztek, ami egy templomszob�ba vezetett Cival �t ismert piramis�nak egyik�ben. A piramis elhelyezked�se szint�n l�nyeges volt, mivel arra a pontra mutat, ahol a Nap nap�jegyenl�s�g idej�n felkel.M�s, m�g a maszkokn�l is r�gebbi m�eml�kekre is r�bukkantak, melyek a v�ros f�ter�nek �p�t�s�nek idej�re, k�r�lbel�l i.e. 500-ra dat�lhat�k. Itt �t, egym�st keresztez� mint�ban elrendezett �sszet�rt kors�, �t j�de balta �s t�bb mint sz�z egy�b j�de darab tal�lhat�. Estrada-Belli szerint a kors�k az arat�si id�szak ideje alatt tartott v�z�ldozat sz�m�ra voltak elhelyezve, m�g a j�de a kukoric�t szimboliz�lhatta. A r�g�szek r�bukkantak egy v�sett k�lapra is, ami i.e. 300-b�l sz�rmazik, �s a leg�sibb ismert portr�t �br�zolja egy maja kir�lyr�l.Az �j leletek egy�tt megd�nt�tt�k azt a hossz� ideje kialakult n�zetet, miszerint a maja kult�ra el�sz�r Guatemala k�z�ps� felvid�kein �s a Csendes-�ce�n partvid�k�n alakult ki, �s csup�n a k�s�bbiekben terjeszkedett az alf�ldek fel�. Cival el�g nagy volt 10.000 ember befogad�s�hoz �s lakosai j�val kor�bban kezdtek el kereskedni �s �tleteket csereber�lni m�s maja ter�letek lak�ival, mint azt kor�bban felt�telezt�k. "Legal�bb 200 �vvel vissza kell dat�lnunk a dinasztikus uralkod�s kezdet�t az alf�ldeken" - nyilatkozta Estrada-Belli.A v�ros i.sz. 100 k�r�l eln�ptelenedett. Ez nem sokkal egy v�d�fal fel�p�t�se ut�n k�vetkezett be, ami arra utal, hogy egy eddig azonos�tatlan riv�lis kir�lys�gnak estek �ldozatul. Ezut�n a v�ros ezer �vre lakatlan maradt, elker�lve a legt�bb preklasszikus maja v�ros sors�t, melyeket eltemettek a k�s�bbi �p�tkez�sek. Estrada-Belli munk�j�t a National Geographic t�mogatta, amit hamarosan be is mutatnak a telev�zi�ban.