Lezajlott a Cassini 52 randev�j�b�l az els�

  2004.06.14. 22:55

L�legzetel�ll�t� r�szletekkel szolg�lnak a Szaturnusz legk�ls�, �gynevezett s�t�t holdj�nak, a Phoebe felsz�n�r�l k�sz�lt felv�telek. A Cassini els� k�pei szerint az �ri�sbolyg� sebhelyekkel teli, kr�teres el��rs�nek felsz�ne rendk�v�l r�gi, m�ltja rejt�lyekkel teli.Dr. Carolyn Porco, a Cassini K�pfeldolgoz� Csapat�nak vezet�je szerint a kit�n� min�s�g� felv�telek sz�mtalan geol�giai jellemvon�st fednek fel, melyek betekint�st ny�jthatnak a furcsa �gitest eredet�be. "Rendk�v�l tiszta k�pet kapunk a holdr�l. A Phoebe egy er�sen kr�terezett �gitest. Elk�pzelhet� hogy a Naprendszer 4,5 milli�rd �vvel ezel�tti kialakul�s�nak egy darabj�t l�tjuk, azonban err�l m�g korai besz�lni" - mondta Torrance Johnson, a csapat egyik tagja, a NASA Sug�rhajt�m� Laborat�rium�nak munkat�rsa. "Fontos, hogy az �sszes m�szer �ltal kapott adatokb�l egy �tfog� k�pet �ll�thassunk �ssze, �gy nyerve glob�lis r�l�t�st a par�nyi holdra."


Ha a k�pre kattintasz,akkor megtekintheted nagyobb v�ltozatban
"Rendk�v�l �rdekes �s egy�rtelm�, hogy sok egy kilom�tern�l kisebb kr�ter l�that�, ami azt jelenti, hogy a nagyobbakon k�v�l rengeteg 100 m�tern�l kisebb objektum tal�lta el" - mondta a Gerhard Neukum a csapat m�sik tagja, a berlini Freie Egyetem kutat�ja, hozz�t�ve, hogy a objektumok a Szaturnusz-rendszeren k�v�li vagy bel�li eredete m�g vitathat�. Van egy gyan�, miszerint a Phoebe, a k�ls� holdak legnagyobbika lehet a sz�l�je a t�bbi, retrogr�d k�ls� holdnak. A Cassini szonda mind a 11 m�szere az elv�r�sok szerint m�k�d�tt �s minden adatot begy�jt�ttek. A tud�sok ezen adatokb�l fogj�k �ssze�ll�tani a Phoebe �tfog� t�rk�p�t �s meg�llap�tani �sszet�tel�t, t�meg�t �s s�r�s�g�t, amihez m�g j� n�h�ny napra lesz sz�ks�g.A Cassini p�nteken 2068 kilom�terre k�zel�tette meg a s�t�t holdat, elhalad�sa alatt minden m�szer�t az �gitestre ir�ny�tva. �r�kkal k�s�bb az antenn�k m�r �jra a F�ld fel� n�ztek, a m�hold jeleit a Deep Space Network madridi �s kaliforniai antenn�i vett�k. A Cassini �r�nk�nti 20 900 kilom�teres sebess�ggel haladt a Szaturnuszhoz viszony�tva. 23 �ve nem j�rt �reszk�z�nk a Phoebe k�zel�ben, a Voyager 1981-ben 2,2 milli� kilom�teres t�vols�gban haladt el a hold mellett, ami a Cassini elhalad�s�nak ezerszerese.




Ha a k�pre kattintasz,akkor megtekintheted nagyobb v�ltozatban
A Phoebe ut�n a Cassini k�vetkez� c�lja m�r maga a Szaturnusz, melyet j�nius 16-�n egy p�lyakorrekci� ut�n fog megk�zel�teni. Az �rszonda 96 percre kapcsolja majd be hajt�m�veit, miel�tt j�nius 30-�n p�ly�ra �llna a bolyg� k�r�l. N�gy�ves k�ldet�se sor�n 76-szor ker�li meg a Szaturnusz rendszert, �s 52 tal�lkoz�t bonyol�t le az ismert 31 holdb�l h�ttel.