A NASA v�d�pajzsokat tervez az �rhaj�kra

  2004.05.30. 23:44

Mivel egy t�bb �ves k�ldet�s sor�n az �rhaj�kat bor�t� hagyom�nyos alum�nium burok nem sokat �r a sug�rz�s ellen, a NASA kutat�i kem�nyen dolgoznak az �rhaj�kat jobban v�d� �j anyagok kifejleszt�s�n.A NASA kutat�i kem�nyen dolgoznak, hogy min�l k�zelebb ker�ljenek az �rsug�rz�s probl�m�j�nak megold�s�hoz, ami a hossz� t�v� emberi �rexped�ci�k legnagyobb kock�zati t�nyez�je. Egyes tud�sok azonban megpr�b�lnak m�s alternat�v ir�nyokba is kutakodni az �rhaj�sok v�delm�ben. Robert Youngquist, a NASA fizikusa, egyben a Kennedy �rk�zpont KSC-Alkalmazott Fizikai Labor vezet�je k�t koll�g�j�val egy elektrosztatikus t�lt�sen alapul� sug�rz�si pajzs �letk�pess�g�t tanulm�nyozza, ami m�g azel�tt h�r�tja el a k�ros, nagy energi�j� r�szecsk�ket, hogy azok el�rn�k az �rhaj�t. Youngquist csapata egy �gynevezett t�bbp�lus� elektrosztatikus sug�rz�si pajzzsal felszerelt �rhaj�t �lmodott meg.


A sug�rz�s ellen v�d� t�bbp�lus� elektrosztatikus pajzs koncepci�s rajza
A sug�rz�sv�delem h�rom, elektromosan t�lt�tt g�mbb�l tev�dik �ssze, melyek vonalat alkotnak a haj� tengelye ment�n. A k�z�ps� g�mb, ami a leg�nys�gi modul k�zel�ben, vagy ahhoz csatlakoztatva helyezkedik el a g�pen, pozit�v t�lt�ssel rendelkezne, m�g a k�t k�ls� g�mb negat�v t�lt�st hordozna. Ez a kombin�ci� elegend� lenne mind a nagy energi�j� elektronok, mind a protonok visszaver�s�hez, melyek m�sk�l�nben �thatoln�nak az �rhaj�n. "A technika kulcsa term�szetesen az energiaell�t�s lenne" - magyar�zta Philip Metzger fizikus. "A f�t�nyez� a k�ls� g�mb�ket ell�t� t�lt�smennyis�g el�teremt�se."A kutat�k elmond�sa szerint a sz�m�t�g�pes szimul�ci�k bebizony�tott�k, hogy a elektrosztatikus pajzs k�pes lenne megv�deni az �rhaj�t. A m�dszer mindazon�ltal nem lenne alkalmazhat� a Marson, ahol az elektrosztatikus mez�k �ramot vezetn�nek az atmoszf�r�n kereszt�l, hasonl� elektromos �veket eredm�nyezve azokhoz, melyek a F�ld�n a f�nycs�vekbe pr�selt g�zt gy�jtj�k meg. "A l�gk�r r�vidz�rlatot okozna" - nyilatkozta Metzger.Az �rhaj�tervez�k v�d�pajzsk�nt sz�m�t�sba vehetik a haj� saj�t kriog�n folyad�kait is, amennyiben a leg�nys�gi modul k�r�l megfelel�en rendezik el az anyagot t�rol� tart�lyokat. "A legt�bb esetben hajt�anyagk�nt foly�kony hidrog�nre valamint v�zre van sz�ks�g" - magyar�zta Richard Wilkins, a NASA Alkalmazott Sug�rz�skutat�si K�zpontj�nak vezet�je. "Ezekr�l az anyagokr�l pedig k�ztudott, hogy kifejezetten alkalmasak a kozmikus sug�rz�s t�voltart�s�ra."


Megold�s lehet a folyad�ktart�lyok leg�nys�gi modul k�r�li elhelyez�se is
A foly�kony hidrog�n atomjai k�l�n�sen j�k a sug�rz�s le�rny�kol�s�ra, mivel amikor nagy energi�j� sug�rz�ssal bomb�zz�k �ket, azok nem t�redeznek m�sodlagos r�szecsk�kk�, mint az a nehezebb elemeket p�ld�ul az �lmot jellemzi. A kutat�k szerint ezek a m�sodlagos r�szecsk�k ugyanolyan �rtalmasak, mint maga az �r sug�rz�sa.Wilkins neutronsug�rral v�zoszlopokat bomb�zott, hogy meg�llap�tsa, hogyan jutnak �t a r�szecsk�k a folyad�kon �s �rnek el egy sz�ml�l�t, ami az emberi sz�vetekre m�rt k�rosod�st szimul�lja. "Nagyj�b�l azt l�ttuk, amire sz�m�tottunk" - mondta Wilkins, hozz�t�ve, hogy a neutronok sz�tsz�r�dtak a folyad�kos k�zegben.Persze els�sorban a biztons�gos kezel�s�ket illet�en akadnak m�g kih�v�sok a kriog�n folyad�kok v�d�pajzsk�nt val� alkalmaz�s�ban, de a kutat�knak jobban meg kell ismerni�k a kozmikus sugarak �s a Nap sug�rz�s�nak alapvet� fizik�j�t is, hogy megfelel� m�szaki terveket k�sz�thessenek a j�v� �rhaj�j�r�l. A vil�g�r azonban nem az egyetlen hely, ahol az �rhaj�soknak szembe kell n�zni�k a nagy energi�j� r�szecsk�kkel.


A marsi �rruh�nak nem csak k�nny�nek kell lennie, de a sug�rz�s �s a viharok ellen is v�denie kell
Egy Mars-s�ta sor�n az �rruh�knak is v�delmet kell ny�jtaniuk, mivel a bolyg� nem rendelkezik olyan v�delmet ad� m�gneses mez�vel, mint a F�ld. Ezen fel�l ellen kell �llnia a porviharoknak �s el�g k�nny�nek is kell lennie, hogy az �rhaj�sok �rdemi munk�t tudjanak v�gezni egy olyan bolyg�n, ahol a gravit�ci� egyharmada a F�ld�n tapasztalhat��nak. "Valami olyanra van sz�ks�g, ami nem t�l neh�z" - mondta Barry Patchett, a kanadai Alberta Egyetem anyagm�rn�ki tudom�nyokkal foglalkoz� professzora. "A s�lykorl�toz�sok az �rben, vagy ak�r a Holdon meg sem k�zel�tik a Mars�t."Mik�zben a NASA kutat�i jelenleg az �j EVA �rruh�kon dolgoznak, Patchett �s hallgat�i egy Mars exped�ci� k�vetelm�nyeit tartva szem el�tt elv�gezt�k saj�t tanulm�nyukat. A projekt v�g�l egy 21 kilogrammos �rruh�ban �lt�tt alakot, melyben 12 r�teg v�d�anyag tal�lhat�, t�bbek k�z�tt �j polimerek �s egy k�ls� r�teg, amit �gy terveztek meg, hogy ne l�pjen reakci�ba a Mars homokviharai �ltal felkavart elektrosztatikus porral.