Kisebb szóbeszéd alakult ki az Interneten, miszerint egy hatalmas és halálos aszteroidának 63% esélye van, hogy idén ősszel összeütközzön bolygónkkal. A SPACE.com utána járt a dolognak.A csillagászok nem tudnak semmi ilyen fenyegető veszélyről, a híresztelések mindazonáltal egy valós eseményen alapulnak. 2004. szeptember 29-én egy kisebb város méretű aszteroida eddigi legkisebb távolságú Föld melletti elhaladásának lehetünk akár szemtanúi is. A Toutatis aszteroida sokkal inkább különös, mintsem veszélyes objektum. A tudósok már jól ismerik, a korábbi elhaladások alkalmával többször is radar letapogatást végeztek rajta, hogy furcsa alakját és mozgását számítógéppel modellezhessék. A Toutatis körülbelül 4,6 kilométer hosszú és 2,4 kilométer széles, és valahogy úgy néz ki, mint egy esetlenül dülöngélő súlyzó. Szokatlan forgása a felszínén lehetetlenné teszi a normális napszakok kialakulását. A tudósok nem tudják megmagyarázni sem a formáját, sem a forgását, ezért már nagyon várják a szeptemberi közeli elhaladást, hogy többet tudjanak meg az objektumról, amit akkor akár az amatőr égbolt kémlelők is felfedezhetnek a horizonton. A Toutatis pályája nagyobb pontossággal határozható meg mint bármelyik a Föld pályáját keresztező más nagy aszteroidáé. A Toutatis négyéves Nap körüli utazási tartománya a Föld útvonalától egészen a Mars és a Jupiter között húzódó fő aszteroida övig terjed. Idén ősszel négy Föld-Hold távolságon belülre kerül, ami kozmikus mértékkel mérve közelinek mondható egy olyan objektum esetében, ami globális pusztítást okozhat. A NASA tudósainak számításai alapján a Toutatis 1353. óta nem került ilyen közel a Földhöz és 2562-ig nem is lesz újabb ilyen alkalom. Nincs másik ilyen nagy ismert aszteroida ami ennyire megközelítette volna bolygónkat, bár az űrsziklák pontos nyomon követése elég új keletű technika, mely sok esetben hagy némi kívánni valót maga után.Számtalan kisebb objektum haladt már el ennél jóval kisebb távolságban is mellettünk, voltak olyanok is melyek jóval a Hold pályáján belül suhantak el. Nagyon valószínű, hogy Toutatis kaliberű aszteroidák is kerültek már ilyen közelségbe, azonban azokban a korokban még nem pásztázták olyan részletességgel az égboltot, mint napjainkban. A Toutatis hivatalosan a 4179-es számot viseli, 1989-ben fedezte fel egy francia csillagász. "Az aszteroidák és a bolygók döntő többsége egyetlen tengely körül forog, mint egy tökéletes spirálban elhajított rögbilabda" - magyarázta Scott Hudson, a Washington Állami Egyetem tudósa. "A Toutatis azonban úgy dülöngél, mintha egy elhibázott passzból indult volna ki." A szokatlan mozgás eredménye, hogy az aszteroidán nem léteznek az égitesteken megszokott nappalok és éjszakák. Egy stabil északi sarkpont helyett a Toutatis forgástengelye két elkülönülő 5,4 és 7,3 földi napos ciklus között vándorol. Az aszteroidáról nézett csillagok "keresztül-kasul szelik az égboltot, soha nem járják be ugyanazt az útvonalat kétszer", tette hozzá Hudson.Az ismert Föld-közeli aszteroidák családjában egyetlen a Toutatisszal alakban vagy forgásban hasonlóságot mutató tag sincs. A kutatók szerint a különös objektum a Holdéhoz hasonló felszínnel rendelkezik. Szeptember 29-én azonban az amatőr csillagászok is megnézhetik a Toutatist, amennyiben tudják hol kell keresni. Az aszteroida nem lesz szabad szemmel látható, azonban egy hagyományos látcső már elegendő a felfedezéséhez, ha az égbolt tiszta és a város fényeitől távol próbálkozunk az észleléssel, állítja Alan Harris a boulderi Űrtudományi Intézet munkatársa. "Mindazonáltal, ahhoz hogy ténylegesen lássunk is valamit az objektumból, nem árt egy kisebb csillagásztávcső, amivel megfigyelhető a Toutatis lassú mozgása a háttérben látható csillagokhoz képest" - teszi hozzá Harris. Az aszteroida - hasonlóan egy csillaghoz - kis fénypontként jelenik meg, és ahhoz mindenképpen messze lesz, hogy felszíni részleteket figyelhessünk meg.