Az Európa Parlament tiltatkozásának eredményeképpen nyilvánosságra kerültek a szeptember 11-i merénylet utáni, az FBI által végrehajtott "légiutas-adatmentő program" részletei.
Az Európai Unió parlamentje idén április 21-én úgy döntött, hogy az Európai Bíróság határozzon abban a kérdésben, miszerint kiadhatók-e az Egyesült Államoknak az európai légiutasok személyes adatai. Erre azért van szükség, mivel az Európai Unióban nincs olyan jogszabály, amely arra kötelezné a közlekedési vállalatokat, hogy összegyűjtsék és a hatóságokhoz továbbítsák az utasok személyes adatait.A nyilvánosságra került dokumentumok szerint például csak a Northwest Airlines egy kerek esztendőn át szállította az információkat a légitársaság repülőgépeit használó utasokról. Az adatok mennyiségére jellemző, hogy csak az ettől a légitársaságtól beérkezett információmennyiség 6 ezer CD-re (!) fért rá. Mindez akkor került nyilvánosságra, amikor a szóban forgó dokumentumokhoz történő hozzáférést követelte a washingtoni székhelyű EPIC, vagyis az Elektronikus Magánéleti Információs Központ.
A New York Times tekintélyes amerikai lap szerint a többi nagy amerikai légitársaság is az utasaik több millió személyes adatát továbbította a különböző hatóságoknak. Az FBI szóvivője elmondta, hogy a légitársaságok egyáltalán nem tiltakoztak a szokatlan kérés, vagy inkább követelés ellen. S hogy miért volt minderre szükség? Nos, az egész akció célja az volt, hogy felállítsák az utasok mozgási profilját, vagyis, hogy melyik utas hova utazik, hányszor egy évben stb. Az amerikai szállítási biztonsági hivatal - amely az amerikai belbiztonsági minisztérium alárendeltségébe tartozik - a NASA-tól is bekért adatokat. Ezek és az európai légiutasokról szóló információk a CAPPS II, vagyis a következő-generációs utas-átvilágító program teszteléséhez kellenek.Az Amerikai Polgári Szabadság Unió (ACLU) nevű szervezet ugyanakkor eredményesen támadta meg az FBI úgynevezett "nemzeti biztonsági levél"-akcióját, amelyben a nyomozószervezet azt követelte az internet-szolgáltatóktól és más internetes cégektől, hogy adják ki számára a birtokukban lévő személyes adatokat.Az igazsághoz hozzátartozik az is, miszerint a szeptember 11-i merényletek után hat héttel elfogadott US-PATRIOT Act nevű törvény szinte szabad kezet biztosít a hatóságoknak a terrorista- és a kémgyanús személyekkel szemben. Ez azt jelenti, hogy bírósági határozat nélkül bárkivel szemben eljárást kezdeményezhetnek illetve letartóztathatják akit ilyen személynek vélnek. A jelenlegi amerikai állapotokra jellemző, hogy az ACLU három hétig még azt sem hozhatta nyilvánosságra, hogy beadvánnyal élt az FBI akciójával szemben.