Egy "tudathasad�sos" hold, a Iapetus megh�kkent� k�pet ad a Cassini leg�jabb felv�telein. A hold egyik f�lg�mbje rendk�v�l s�t�t, m�g a m�sik nagyon vil�gos. A tud�sok m�g nem ismerik a s�t�t �rnyalat� anyag eredet�t, illetve azt, hogy ez az anyag jelen van-e vagy sem a hold belsej�ben is.A Iapetus (amit �japetusznak kell ejteni) egyike a Szaturnusz 31 ismert holdj�nak. �tm�r�je 1436 kilom�ter, ami k�r�lbel�l egyharmada a Hold�nak. Az al�bb l�that� felv�tel 2004. j�lius 3-�n 3 milli� kilom�teres t�vols�gb�l, l�that� f�nytartom�nyban k�sz�lt a Cassini �rszonda kisl�t�sz�g� kamer�j�val. A f�nyess�g v�ltakoz�sai a felv�telen nem az �rny�kol�snak k�sz�nhet�ek, azok val�diak. A Cassini n�gy �ves k�rutaz�sa sor�n a szonda folytatja a Iapetus felder�t�s�t, m�g tov�bbi k�t tal�lkoz� van betervezve, ezek egyike sor�n, amire m�g �veket kell v�rnunk, a szonda mind�ssze 1000 kilom�terre k�zel�ti meg az �gitestet.   A Iapetust az olasz-francia csillag�sz, Jean Domonique Cassini fedezte fel 1672-ben. Helyesen k�vetkeztette ki, hogy azt az oldal�t ami mindig a Szaturnusz fel� fordul, egy rendk�v�l er�s f�nyvisszaver� anyag alkotja, m�g a t�ls� f�lg�mb meglep�en s�t�t. Ez adja a f� k�l�nbs�get a Szaturnusz t�bbi holdj�val �s a Jupiter holdjaival szemben, melyekn�l a t�ls� f�lg�mb a vil�gosabb. A Voyager felv�telei szerint, a Iapetus f�nyes oldala, ami a be�rkez� f�ny k�zel 50 sz�zal�k�t visszaveri, egy kr�terekkel gazdagon tark�tott, jeges hold jellegzetess�ge. Az uralkod� oldal sokkal s�t�tebb, v�r�ses anyagot tartalmaz, aminek f�nyvisszaver� k�pess�ge mind�ssze 3-4 sz�zal�k.Az egyik eshet�s�g szerint az anyag r�szecsk�i a Szaturnusz kis holdj�b�l, a Phoebe-b�l l�k�dtek ki �s a Iapetus k�rg�re sodr�dtak, de vannak olyan kutat�k is, akik ezt a lerak�d�st egy robban�snak tulajdon�tj�k. Egy megfigyel�s azonban hitelt ad annak a feltev�snek is, miszerint az anyag a hold belsej�b�l eredeztethet�. A Iapetus m�s szempontokb�l is k�l�n�s. P�ly�ja enyh�n d�lt, ami messze a legt�bb hold kering�si s�kja al� �s f�l� emeli az �gitestet. Ezen fel�l s�r�s�ge sokkal alacsonyabb a t�bbi hold�n�l, ami arra utal, hogy nagyobb mennyis�g� j�g, esetleg met�n, vagy amm�nia van a belsej�ben.